A székhelyszolgáltatás olyan lehetőség, amely a vállalkozások számára biztosítja egy iroda vagy üzleti cím használatát, anélkül hogy valóban ott folytatnák a napi működésüket. Magyarországon a székhelyszolgáltatás elterjedése az üzleti környezet és a jogi szabályozás alakulásával párhuzamosan követhető.
Az első székhelyszolgáltatók megjelenése a rendszerváltás után, az 1990-es években tapasztalható. Ebben az időszakban az újonnan alakuló vállalkozások számára az iroda bérlése vagy saját székhelyük létesítése gyakran megterhelő lehetett anyagilag és adminisztratív szempontból is. Ezáltal a székhelyszolgáltatás előnyöket kínált azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek nem volt szükségük saját irodára, ugyanakkor a hivatalos címre igen.
Az elterjedés egyik fő mozgatórugója a vállalkozások rugalmasság iránti igénye volt. A székhelyszolgáltatás lehetővé tette számukra, hogy az üzleti címüket egy olyan helyre tegyék, amely jobban megfelel az üzleti tevékenységükhöz, vagy ahol kedvezőbb üzleti feltételekkel találhatnak megfelelő irodai környezetet.
A jogi szabályozás fejlődése is hozzájárult a szolgáltatás terjedéséhez és elfogadásához. Az adminisztratív előírások könnyítése, valamint az elektronikus kommunikáció fejlődése lehetővé tette, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen szorosan kötődniük a székhelyük fizikai helyéhez.
A székhelyszolgáltatásnak a további előretörését a globalizáció és az online vállalkozások térnyerése is elősegítette. Azok a vállalkozások, amelyek online alapú szolgáltatásokat vagy termékeket kínálnak, gyakran nem igényelnek hagyományos irodai jelenlétet, és inkább előnyben részesítik a rugalmasabb székhelyszolgáltatást.
Így hát a székhelyszolgáltatásnak a lehetősége Magyarországon az üzleti környezet és a vállalkozások igényeinek alakulásával, valamint a jogi szabályozás fejlődésével párhuzamosan terjedt el, és ma már számos vállalkozás számára jelent hatékony és rugalmas megoldást az adminisztratív és címhez kapcsolódó kérdésekben.